Sziklakertek, rézsük

 Hol érdemes sziklakertet építeni?

Sziklakertet elsődlegesen olyan helyre építsünk ahol ezt a kert adottságai lehetővé teszik. A természetben ilyen növénytársulásokkal elsősorban sziklás területeken, hegyoldalakon, dombok lábánál, de akár sík területen is találkozhatunk. Amennyiben kertünk lejtős területtel rendelkezik, minden gond nélkül találunk helyet a sziklakertnek, de mi a teendő ha sík területünk van? Mindenképp kerüljük el a sajnos sok helyen divatos kert közepén éktelenkedő kőkupac tipusú sziklakertet, ilyen a természetben sem túl gyakori. Közelebb áll az ottfelejtett építési törmelék látványához, amit szép lassan meghódít a természet. Biztos akad az épületek környezetében támfal, lépcső oldalfal, kiemelt járda, esetleg pince vagy mélygarázs lejáró. Ezek mellé bátran építhetünk sziklakertet.

A szikalkerteket két fő csoportba sorolhatjuk:
1. Mértani sziklakert:

szabályos, faragott kövekből épített támfalak, lépcsők és teraszok együttese alkotja, ez könnyen kapcsolható a lakóházhoz, utakhoz.




2. Tájképi sziklakert:

a természetben látható szikla és növényvilág mása jelenik meg kicsiben a kertben. A felhasznált kövek szabálytalan alakúak, mint a természetben. Több változata létezik:

    *

      Szórványköves sziklakert: a hegylábak ellaposodó részein megülő kőfolyásokat (moréna) tekintjük alapnak, itt néhol sok a kő, néhol pedig a dús növényzet közé csak egy-egy nagyobb kőtömb hullik. Alföldi, lapos kertekben furcsa volna kis dombot csak a sziklák kedvéért emelni, ezért az ilyen helyeken a közel vízszintesen elhelyezett, úgynevezett szórványköves sziklakertet célszerű építeni. E forma létrehozása egyszerűbb, mivel kevesebb kő szükséges és kevesebb földmunkával jár.
    *

      Rétegkibúvásos sziklakert: kialakíthatunk lejtős és sík terepen egyaránt. Lejtős terepen viszonylag egyszerű a dolgunk, a sziklákból úgy kell megépítenünk a sziklakertet, mintha azok együtt egy hegyoldalból kiemelkedő hatalmas szikla föld feletti részét képeznék. Sziklakibúvásos sziklakert kialakítható sík terepen is, ilyenkor minden követ kicsit megdönthetünk azonos irányba, így azok azt a látszatot keltik, mintha egy geológiai erők hatására elfordult kőzetréteg sziklái bukkannának a felszínre.
      Speciális változata a szurdokvölgy, amikor egy széles árok, pl. kocsilehajtó, két részét sziklákkal kibéleljük. Ez a feladat nagy szakértelmet kíván, a két oldali sziklafalnak úgy kell kinéznie, mintha egy szurdokban járnánk. Különösen látványos a hatás, ha a szurdok viszonylag nagy méretű és kanyargós.

Napjainkban egyre divatosabbak a miniatűr sziklakertek, melyek egy-egy kőedényben, kerámia vagy tőzegbeton vájúban, vagy akár az erkélyen, egy virágládában is elhelyezhetők.
Szikalkert építése az alapoktólfel
Helyválasztás:

Az alpesi, sziklakerti növények többsége fényigényes és a jó vízelvezető talajt szereti, hiszen természetes élőhelyükön, a hegyes vidékeken is ilyen körülmények között fejlődnek. A sziklakert építéséhez lejtős területet érdemes választani, vagy nekünk kell ilyet kialakítanunk. Ha nincs megfelelő lejtésű területünk, akkor a megfelelő vízelvezetésről fokozottan kell gondoskodni.

Kövek:

Ha lehetőségünk van olyan köveket használjunk, amilyenek a környéken egyébként is előfordulnak szabadon, így az épített sziklakert gyorsan besimul a környezetébe és a kövek szállítási költsége is alacsonyabb. Ha nincs ilyen lehetőségünk a kő beszerzésére, mindenképpen csak egyféle követ vásároljunk, ne keverjük a különböző eredetű köveket egymással! Jó megoldás lehet a mészkő és a homokkő, főleg, ha sikerül erodáltabb darabokra bukkanni.
Talaj:

Elsődleges szempont a sziklakert talajával szemben, hogy vízelvezető-képességű legyen. Ennek érdekében nagy mennyiségű (40-50%) apró murvát, vagy durva szemű homokot, rostált sódert kell a talajba keverni. Akkor megfelelő a keverék, ha a ráöntött vízet azonnal átereszti, nem ül meg a tetején. Bármelyik átlagos kerti talaj megfelel alapanyagként, amennyiben évelő gyomoktől mentes.

Építés:

Elsődlegesen a drénréteget kell kialakítani, megfelelő lejtés hiányában ez 30-40cm is lehet. Erre kerülnek rá a kiválasztott sziklák. A sziklák elhelyezésénél ügyeljünk, hogy stabilan álljanak, hosszúkás darabokat ne próbáljunk meg kiegyensúlyozva felállítani, a természetben sem valószínű, hogy így helyezkednek el. Rétegkibúvásos sziklakertnél ügyeljünk a kövek azonos dőlésszögére és elhelyezkedésére, az egyes kövek között ne hagyjunk túl nagy hézagot. Ha elhyelyeztük a köveket, a köztük lévő szabad helyet töltsük fel az elkészített talajkeverékkel.

Növényültetés:
ültető kanál
Növényültetéshez
Fiskars ültetőkanál

A sziklák közötti szabad felületekbe ültethetjük a növényeket. A növények kiválasztásánál vegyük figyelembe a sziklakert fekvését, mennyire éri a nap? Figyelni kell egyes növények talajigényére is, vannak mészkerülő növények, melyek csak savanyú talajon érzik jól magukat, ezt vegyük figyelembe a talaj elkészítésénél és a kövek anyagának kiválasztásánál, itt lehetőleg ne használjunk mészkövet. A növények vásárlása elött tudakozódjunk azok végleges méretéről, gyakori hiba, hogy a kicsinek mutatós örökzöldek néhány év alatt összenőnek is kinövik a sziklakertet. A kisebb évelők is gyorsan elszaporodnak és benövik a környezetüket, ezért felesleges túl sűrűn ültetni őket. Az ültetés során a konténerből kivett növényt olyan mélyre ültessük, mint ahogy az edényben is volt, túl mély ültetésnél könnyen kirothadhat, magasabb ültetésnél viszont a gyökere nem lesz védett és ez okozhatja a pusztulását. Homokkő vagy üregesebb tufás kövek esetén a kő felszínében kialakított, vagy természetes mélyedésekbe, lyukakba is ültethetünk növényeket.
Talajtakarás:

A növényültetés befejeztével ne feledkezzünk meg a szabadon maradt talajfelszín takarásáról se! Apró szemű murva, kőzúzalék, esetleg fenyőkéreg néhány cm-es rétege megfelel a célnak. Csökkenti a gyomosodás veszélyét, védi a talajt a túlzott felmelegedéstől és kiszáradástól, illetve a növények levele sem érintkezik közvetlenül a talajjal, amire néhányuk különösen érzékeny.
Fontosabb sziklakerti növényekfel

Az alkalmazott növények főbb csoportjai a következők: tűlevelű örökzöldek, törpe cserjék, hagymás évelők, törpe virágzó évelők, esetleg egynyáriak.

Az örökzöldek egész évben biztosítják zöldfelületet. Formagazdagság nagy szabadságot ad fantáziánknak:
gömb alakú: Thuja occidentalis 'Danica',
párnát alkotó: Pinus mugo var.pumilio,
elterülő, talajtakaró: Juniperus communis 'Repanda'
oszlopos: Juniperus communis 'Sentinel',
színes levelűek: Juniperus squamata 'Blue Star'
.

Hangsúlyos növényként ezeket helyezzük el először.

A hagymás évelők a kora tavaszi időszakban díszítenek, amikor a cserjék és évelők még nem virágoznak. Épp ezért jelenlétük, színgazdagságuk meghatározó. Ide sorolandó a tulipán, a jácint, a nárcisz, a fürtös gyöngyike, a hóvirág.

A törpe virágzó évelők egy rendkívül színgazdag és tág virágzási időszakot átölelő növénycsoport. Virágzásuk március végétől október végéig tart. Általában párnát alkotnak, ezáltal 2-3 év alatt közel fél négyzetméteres összefüggő növényfelülettel lepnek meg bennünket, amely takarja nemcsak a talajt, hanem a kőfelület egy részét is. Mivel a faiskolákban általában az épp aktuálisan virágzó törpe évelők kaphatók, érdemes őket egész évben folyamatosan vásárolni. Ide sorolhatók a varjúháj félék, a kőtörőfű félék, a törpe szegfűk, az alacsonyabb őszirózsák, a pázsitviola, a lángvirágok, hogy csak néhány ismertebb csoportot említsünk.

A törpe cserjék lombszíne és virágja szintén jelentős szerepet játszik az összhang megteremtésében. A törpe borbolya apró termete és bordó lombszíne kiválóan érvényesül a zöld levelű örökzöldek, vagy egy kék színű csenkesz társaságában. A cserjés pimpók néhány fajtája mindössze 20-30 cm magas viszont virágzási ideje májustól a fagyokig tart. Az orbáncfű különösen alkalmas összefüggő rézsűtakarás megvalósítására élénk sárga virágszínével. Csak savanyú talajon él meg, de sziklakertünk éke lehet az alpesi erika amely októberben megjelenő bimbóival, és kora tavaszi virágjaival egyedülálló hatást kelt.
 

További információk a sziklakertekről.